2009. 10. 29.

Bepillantás Kriszta ruhásszekrényébe: Kérdések a latexről


A latexről és mindenről, ami mögötte van ITT olvashatsz részletesen (sok képpel).
Kriszta honlapja, ahol még többet megtudhattok a latexről: www.rubber.hu



Divatmama: Minek tekinted magad? Ruhatervezőnek, ruha készítőnek?


Kriszta: Azt hiszem inkább ruhakészítő - de a tervezés is nagyon izgat - amikor csak lehetőségem van valami újat kipróbálni, megalkotni, megteszem.

Divatmama: Hogy találkoztál először ezzel a világgal?

Kriszta: A férjem ismertetett meg vele még nagyon régen.


Divatmama: Mi fogott meg benne legelőször, emlékszel rá?


Kriszta: Azt hiszem a tapintása és az illata volt. Aztán belenéztem a tükörbe.... (de ez csak akkor történt meg, amikor először engedhettünk meg magunknak egy olyan ruhát, amit nem Kínában készítettek - ezután felgyorsultak az események).

Divatmama: Mi vezetett odáig, hogy elkezdtél foglalkozni ilyen ruhák készítésével? Eredetileg is ez a szakmád?
Kriszta: Próbálkozások vezettek idáig - megpróbáltam, nem sikerült, tovább próbáltam, rájöttem, mi nem ment és igyekeztem kijavítani. És most itt tartok. Eredetileg nem vagyok szabó/varrónő, de azóta az évek során kitanultam a modellezést - másnak úgysem venni hasznát a latex-szel való munkában.

Divatmama: Kik vannak hatással a munkádra? Honnan szerzel inspirációt?
Kriszta: Mindenhonnan szerzek inspirációkat - és ez szó szerint értendő.


Divatmama: Tudnál pár szót mondani a az ehhez kapcsolódó ipar megoszlásáról? Mi az a szint, amitől érdemes komolyan venni a készítőt, s legfőképpen Te kiket tartasz eredetinek?

Kriszta: A kereslet viszonylag nagy - legalábbis jelenleg van akkora, hogy szinte minden, piacon jelenlévő készítőt ellásson. Így több út kínálkozik: kihelyezik a tömegtermelést Kelet-Európába, Kínába és jórészt csak fix kollekciókat értékesítenek. Vannak cégek, akik komplett szabóságokat üzemeltetnek: itt betanított munkások dolgoznak, akiknek változó lehet a kézügyessége/munkaminősége, de általában azért jó szinten teljesítenek. Vannak készítők, akik közvetlenül foglalkoznak a megrendelőkkel, vagy esetleg egy nagyon kicsi manufaktúrát (1-2-3 fő) tartanak fenn: ezek a legközvetlenebbek.
Az eredetiség, magas minőség ezek bármelyikében előfordulhat - bár az nyilván igaz, hogy néhány ember munkáját könnyebb ellenőrizni, mint sokét. Ötletei bárkinek lehetnek - a lényeg, hogy ez ne csak egyetlen kollekcióra korlátozódjon, vagy már meglévő darabok újragondolására. Ez szerintem nemcsak a latex esetében van így...

Divatmama: Mit szeretnél elérni a saját munkáddal? Van valami személyes célod, álmod?
Kriszta: Amit szeretnék elérni az az, hogy a szűkebb környezetemben (itt és most mondjuk Magyarországon) ne álljanak hozzá ehhez a szerintem nagyon izgalmas anyaghoz úgy, mint a Sátán személyes művéhez. Szeretném megmutatni mi minden van még a combfix-miniruha-catsuit szentháromságon túl. Szeretném megmutatni, mennyivel több ez, mint pornós dominaruha. ... Meg ilyesmik.

Divatmama: Elképzelhető, hogy valaha mégis divat lesz? Felvehetik olyanok is, aki csak szimpla ruhaként vennék fel?
Kriszta: Jelenleg is "divatosnak" mondható, hiszen idén divatos volt, ami fényes, fekete (többek között) - elég sok celebet láthattunk pózolni kisebb-nagyobb latex ruhadarabban. Ők állították, hogy számukra ez is csak egy (extrém) ruha, szóval miért is ne lehetnének olyanok, akik ezt csupán ruhaként hordják. Számomra azért felmerül az exhibicionizmus is, mint fontos tényező: hazudnék, ha azt mondanám, hogy a latex ma teljesen elfogadott.
Másfelől viszont az is lehet, hogy ez csak az eddigi generációknak kapcsolódik valamiféle "tiltott", "hálószobai" tabuhoz. Az is lehet, hogy a társadalom "rosszallása egy ilyen ruhadarab kapcsán csak az ő fejükben létezik...

Egyébként pedig a fetisizmus/fétis sohasem lehet divatos, mivel mindenkinek mást jelent, máshogyan nyilvánul meg (még ha a tárgya ugyanaz is), máshogyan hat, ráadásul kívülről nem lehet megérteni - itt csak a külső lenyomat lehet divatos és ez viszont vajmi kevéssé kötődik a valódi lényeghez. Mint fentebb említettem azért lesz divatos/felkapott egy-egy alkalommal vagy rétegnek, mert extrém, feszül, fekete vagy fényes, stb.

Divatmama: Mekkora a személyes latex ruhatárad?

Kriszta: A személyes ruhatáram nem bővül olyan iramban, mint szeretném... sokat átalakítok, sokat eladok, mert mégsem kell... szóval állandóan változik.

Divatmama: Mi az a darab, amire a legbüszkébb vagy (akár saját, akár másnak/más célból készített)?

Kriszta: Jelenleg az Ikebana nevű ruha tetszik a legjobban - nagyon sajnálom, hogy el kell adnom, de nem az én méreteimre készült...

Divatmama: Van olyan latex ruha, amit soha fel nem vennél valamilyen okból?

Kriszta: Szerintem nincs... hacsak nem számítjuk azokat, amik egyértelműen nem állnak jól (szín vagy szabás) és ami kínai anyagból van (nem tudok bízni benne, miféle adalékokat tesznek bele).

Divatmama: Van olyan közösség, amibe te is beletartozol és kifejezetten latex-imádókból áll (latex fetisisztákból?)? Vannak összejöveteleitek, ha van ilyen közösség? Vagy ez annyira személyes dolog, hogy nem tartozik a nyilvánosságra semmilyen szempontból?

Kriszta: Van ilyen: itthon is és az interneten is. Mindkettő szervez bulikat, vagy megbeszélik, melyik partira ki megy és így esetleg tudnak találkozni és élőben is beszélgetni, nemcsak emailben/fórumokon.
Aki valamely okból nem akarja, hogy fetisizmusa nyilvánossá váljon, az nem mutatja meg az arcát, vagy csak azoknak fedi fel kilétét, akikben személyesen megbízik - ez mind személyes döntés.

Divatmama: Célod az, hogy elfogadtasd és megismertesd a latexet? Vagy a beidegződött előítéletekkel nincs mit tenni és nem is kell?
Kriszta: Szeretném az ismeretterjesztés eszközét felhasználva kitágítani a világot mindazoknak, akikkel összeakadok. Ez egyébként általános véleményem, hogy csakis az "oktatás" tudja megváltoztatni a világot és az embereket.


Divatmama: Volt már divatbemutató is ruháidból. Mi lesz a legközelebbi alkalom, ahol ruháidat láthatja a nagyközönség?

Kriszta: http://www.topmodell.net/Albumok/2009/Fashion_Extasy_3/index.html
Ez a Fashion Extasy III. keretein belül volt augusztus végén, az N&N Production szervezte. Lényegében a magyarországi divattervezők és növendékek mutatkozhattak itt be. A 3. alkalom tematikája "extrém" volt: igazából azok mutatkoztak itt be, akiknek a kollekciója, ha nem is szegecsekből, bőrből, lakkból és halálfejből állt, de azért utcán nem mindennapi látvány lenne. Szerintem érdemes megnézni a többiek munkáit is, nekem is volt kedvencem (amellett, hogy a többi kollekció is nagyon tetszett): Kiss Márk. Éreztem a kollekciójában egy olyan humort, amit nagyon szeretek: elsőre össze nem illő dolgokat kombinál össze - az ilyen módon okozott meglepetéseket én is nagyon szeretem alkalmazni. Szeretek olyasmiket kipróbálni, amik másoknak még nem jutottak eszükbe latexre alkalmazva.
A legközelebbi alkalmat még nem tudom.

Divatmama: A (magyar) divatvilág befodja a latexet? Téged elismernek divattervezőként?

Kriszta: A bemutató után volt, aki, aki személyesen odajött gratulálni, a Velvetes visszhang is pozitív volt, ettől eltekintve fogalmam sincs. Remélem!
Nem hinném, hogy divattervező lennék - úgy hiszem, egy divattervezőtől sokkal többet várnék el, mint amit én teszek le az asztalra. Én csak tervezek pár ruhát.

(A Divatblogok éjszakájának teljes programja és résztvevői itt: http://www.divatlap.hu/esemenynaptar.php?id=77)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések

Blog Widget by LinkWithin